2014.10.27.

ELVESZVE

Eloszor is. En nem irok ekezetet. Vagyok megszokjatok, vagy megszoktok. Immaron 41 napja hogy eletemnek eljott azon resze hogy, szerelmesnek kellett lennem. Szerelmes is vagyok, mint az allat. Egyszeruen indult, semmi romantikus nem volt az egeszben, epp egy szomoru oszi esten pakolgattam a csupa fekete cuccaimat, kint ezerrel fujt a szel, zuhogott az eso. megagyztam magamnak a foldon, az agyam melle (wtf) . Es ultem, aztan felkeltem, megint lefekudtem, elszivtam egy cigit, ettem, nem ettem, tehat nem is tudom atlagos. Ismertem mar ezt a fiut, tudtam hogy mar beszelgettunk, nem is egyszer meg nyar elejen. Sokszor beszeltuk hogy majd talalkozunk, de vegul nem kerult erre sor. Tehat ezen az esten ram irt, elegge vicces fiu, tehat a sajatos mondjan ramirt:

-Mi van veeeleeed te laaaany?!:DDD

Az a nagy budos helyzet hogy rendesen elolvadtam, olyan fajta lany vagyok, aki nem igenyli a nagy romantikat, ne mondjako nekem sokszor hogy mennyire szeretnek, inkabb csak fejezzek ki, akar igy, akar maskepp. Igazabol nem akarok belemenni a reszletekbe. Ez a 41 nap megtanitott szeretni, ovni, aggodni, nagyon aggodni, megtanitott nevetni, es elni. Szabad vagyok vele nagyon szabad, ha kedvunk tarjta szexelunk, ha nem nem, ha kedvunk tartja cigizunk, ha nem nem.

 

Megosztás a facebookon